Már már kibuggyannak a szavak, és nem szökik ki egy hang sem. Amíg Szokratészt hallgatom, elkalandozom, milyen jó lenne a napsütésben kerti munkákkal foglalkozni. Csendben, folyamatosan dolgozni, nem figyelve másra, mint az adott tevékenységre.
Szokratész, adatokkal alátámasztott érvelését, nem lehet megcáfolni...annyira logikus. A múltkor is ugyanilyen logikus volt-jutott eszembe. Aztán a világpiaci hangulat rosszra fordult, és az ismeretségi körömhöz tartozó egyik vállalkozó kedvű befektető öngyilkos lett. Sokat vesztett, pedig amit csinált az logikus volt. Csak éppen a hangulattal nem lehetett számítani.
Nem volt buta ember, jókat beszélgettünk. Azok közé tartozott, akik nem nézték le az embert, azért nem szegény. Szokta mondani az észt azt nem lehet megvenni. Az vagy van, vagy nincs. ...
